A vidék éghajlata mediterrán, meleg száraz nyárral és enyhe csapadékos téllel. Európa legnaposabb tengerpartja, 100-120 felhőtlen nappal.
A víz és a szárazföld eltérő felmelegedése következtében erős szélviharok keletkezhetnek: nyáron a víz felől érkező misztrál, télen a part felől fújó hideg és száraz bóra. Dalmácia szárazföldjének nagy része kopár karsztvidék. A hegyvidéket felépítő mészkő repedésekben és üregekben rendkívül gazdag, ez a lehulló csapadékvizet gyorsan elnyeli, ezért rendkívül száraz, felszíni vízfolyásokkal csak elvétve találkozhatunk.
VÍZHŐFOKOK:
Természetes növényzete az éghajlathoz alkalmazkodott, szárazság- és melegtűrő növényekből áll, mint a magyaltölgy, parti fenyő, pínea, levendula, mirtusz, boróka vagy labdarózsa. Ezt a természetes növényzetet az erdőirtás vagy a legeltetés miatt sok helyen sajnos kiszorította a macchia, az örökzöld növényekből álló bozótos erdő. A sok helyen látható pálmák, agavék, fügekaktuszok mesterséges betelepítés következtében kerültek ide közel-keleti vagy egzotikus területekről. A haszonnövények közé tartozik a füge, az eper, a gránátalma vagy a jánoskenyérfa.
